A Donald

Hol volt, hol nem volt, egy távoli galaxisban, túl a mi kis Tejútunkon, a szomszédos Androméda Ködön is túl, sőt, még az Üveghegyen is messze túl, valahol az Alternatív Tények Ködének mélyén, volt egyszer egy bolygó, úgy hívták, hogy Laposfölde. No, de nem volt mindig ez a neve ennek a gyönyörű bolygónak, réges-régen, a Bölcsek korában még Gömbföldének hívták.

Hol volt, hol nem volt, egy távoli galaxisban, túl a mi kis Tejútunkon, a szomszédos Androméda Ködön is túl, sőt, még az Üveghegyen is messze túl, valahol az Alternatív Tények Ködének mélyén, volt egyszer egy bolygó, úgy hívták, hogy Laposfölde. No, de nem volt mindig ez a neve ennek a gyönyörű bolygónak, réges-régen, a Bölcsek korában Gömbföldének hívták.

Virágzott az élet Gömbföldén, bőségben éltek a polgárok és a parasztok, a bolygón egyenlőség volt és szabadság. Néhány kapzsi mágnás azonban nem érte be a jóléttel, többet akart magának, sokkal többet. Nyakatekert pénzügyi manőverekkel addig-addig sajtoltak ki mesés vagyonokat a kincstárjegyek záloghitelezéséből, mígnem összedőlt a piac, kiürült a kincstár, odaveszett a nép összes aranya. A Bölcsek tökkelütött kincstárnokai tanácstalanul vakargatták fejük búbját, nem értették, hogyan vált semmivé a közvagyon.

Lett is nagy ribillió, egész Gömbföldén lázongani kezdtek az emberek. Az eszesebbje azon tanakodott, hogyan kéne megregulázni a kincstár kezelését, hogy ilyen csúfság ne essen meg többé. A nagy ijedelemben azonban rövidesen színesnél színesebb elméletek kaptak szárnyra bolygószerte. Az egyik ilyen elmélet szerint a messzi Gyíkföldéről érkezett, de helybélinek álcázott kémek tették tönkre a gazdaságot, hogy leigázzák a gömbik hazáját. A másik azt mondta, a gonosz mágnások chemköddel szédítették meg a kincstárnokokat, hogy elterejlék a figyelmüket, amíg viszik az aranyat. Megint másik szerint nanorühekkel oltották be a postagalambokat, amik eztán a madárürüléken keresztül a gömbik fejébe ültetve bábuvá varázsolták őket.

Ekkor lépett színre Nagyotmondó Donald. Fehér paripáján belovagolt Gömbfölde fővárosába, egyenesen a főtérre, felállt a piedesztálra, és ezt kiabálta az odasereglett tömegnek:

–    A Bölcseket a Gyíkfölde hátsó felén székelő láthatatlan háttérkirályság irányítja chempárával és rühes postagalambszarral! A vezetőink átjátsszák a gyíkföldieknek a vagyonotokat, és pirézekkel népesítik be a földeteket! Minden szavuk hazugság, még jobb sorsra érdemes szép hazánk neve is egy ordas átverés, a világunk nem gömbölyű, hanem lapos! Le a Bölcsekkel! Le a köztársasággal!

Felháborodott moraj söpört végig a téren. Végre egyszerű és tetszetős magyarázatot kaptak a bajaikra, kiderült, hogy átverték őket, de hála Nagyotmondó Donaldnak, megvannak a vétkesek. Csak azt nem értették, miért lenne lapos a bolygó, de Donald elmagyarázta ezt is:

–      Ugyan hol látjátok a földünk kerekségét? Bármerre is néztek, sehol sem fittyed lefelé a táj, hanem egyenesen belevész a végtelen horizontba. Odafenn, északon, a Magas-hegység csúcsaihoz vajon lefelé kell-e menni? Ugye, hogy nem, hanem fölfelé! A gömbölyű világot a gyíkföldiek találták ki, azért, hogy ne védjük a határainkat, és ezek az ádáz idegenek könnyedén be tudjanak szivárogni és kicsempészni az aranyatokat. Így hát mást sem kell tennetek, mint építeni egy nagy falat végig az Óperenciás tenger partján, meglássátok, be nem teszik ide a büdös lábukat többé azok a hüllőfajzatok, de a pirézek sem, régi dicsőségünk visszatér, és újra gazdagok leszünk!

Több se kellett a népnek, azon nyomban elüldözték a Bölcseket és a kincstárnokaikat, kikiáltották Laposfölde Birodalmat, Nagyotmondó Donaldot pedig királlyá koronázták. A birodalom első uralkodója a főpaptól kapott koronát és királyhoz illő nevet: A Donald.

Teltek-múltak az évek, de nem jött el a tejjel-mézzel folyó Kánaán, amit A Donald ígért a népnek. Az elzavart pirézek szorgos munkáját nem sikerült pótolni, a birtokok és a manufaktúrák hanyatlásnak indultak. Halat többé nem tudtak fogni, és a megtermelt csekély árut sem tudták külhonban eladni, mert nem lehetett kihajózni a tengerre a végeláthatatlan fal miatt, amit a partjára építettek. Zúgolódni kezdett a polgárság és a parasztság, elégedetlenség lett úrrá a népen. Laposfölde nem lett dicsőséges, épp ellenkezőleg, egyre többen csúsztak le szegénysorba. Bánta már a nép, hogy koronát tettek Nagyotmondó Donald fejére.

Történt aztán, hogy egy napon ismeretlen nyavalya lepte el Laposföldét, senki nem tudta, honnan ered. Félelem és reszketés ütötte fel a fejét, százezrek dőltek ágynak, vének és gyöngék sokaságát vitte el a kór. Az orvosok egy kis tétovázás után észbe kaptak és mindenkit hazaparancsoltak, hogy megállítsák a járványt.

A Donald ezt hallván éktelen haragra gerjedt, haját tépte és habzó szájjal tiltakozott: nem úgy van ám az! Ha az emberek otthon maradnak, akkor hogyan költik a pénzt, ki fog adót fizetni, miből lesz így kincstárbevétel? Kiállt hát a főtérre újfent és szónoklatba kezdett, hogy megnyugtassa a lázongó népet:

–     A nyavalya nem is létezik, ez az egész egy átverés! Egy büszke laposföldi nem ijed meg egy kis náthától! Ugyan ki látta közületek azt a mütyüri porszemcsét, ami a félnótás kuruzslók szerint a kórt terjeszti? Na ugye, hogy egyikőtök sem! Ezt az egész kórságot a háttérkirályság galád ügynökei fundálták ki, szavukat se higgyétek! Eredjetek vissza dolgozni, de rögvest, és költsétek a pénzeteket!

Ekkor a király inasa, aki siket lévén mit sem hallott a beszédből, odanyújtott A Donaldnak egy kézfertőtlenítős flaskát, ahogy mindig is szokta a rühektől rettegő uralkodónak. A Donald azonban nem akart gyengének mutatkozni az alattvalók előtt, ezért inkább lecsavarta a kupakot róla, az égbe emelte és így kiáltott: – Újra nagy lesz Laposfölde! Majd húzott egyet a flaskából és ájultan rogyott össze.

A felcser az orra alá tette az alkoholos fertőtlenítőt, A Donald egy-kettőre magához tért, felpattant izibe, hogy folytassa a szónoklatot, de ekkor már késő volt. A nép addigra ráeszmélt, hogy kezdettől fogva csúnyán átejtette a királyuk. – Le a koronával! Le a koronával! – Kiáltozták, megrohanták a piedesztált, Nagyotmondó Donald fejéről leverték a koronát, messze földre zavarták a hazudós uralkodót, majd visszaállították a bolygójuk régi nevét, és megfogadták: soha többé nem lesz király Gömbföldén